Futóedzés, versenyek

Futóbolondok és kalandjaik

Apróságok

Futásmentes Egypercesek

2017. szeptember 19. - Tompahawk

Buffnak akadtak problémái a munkahelyén

Elő akarták léptetni. Az ő hibája, igyekezett nyugodt körülményeket teremteni az esti terepezésekhez és ez sajnos munkáján is meglátszott. Feladatai rendezetten, határidőre készültek el, tömören és professzionálisan kommunikált. Kollegái kedvelték, főnökei elégedettek voltak. Spanoskodtak volna vele, hogy nem iszunk meg egy sört, meg ilyenek, de mivel nem ivott meg egy sört, az "ilyenek"-ről már meg sem tudta, hogy mik lettek volna. Viszonylag korán és egyértelműen jelezte, hogy számára a céges buli munkaidő, egyaltalán nem éli meg jutalomként vagy kikapcsolódásként. Így aztán ha egy efféle esemény munkaidőn kívül esett, nem ment. Karácsonyi bulira sem. Csapatépítésként sincs értelme, mert a csapat épüljön munkában és ne sörbe pácolva. Nem az októberfesztre képeznek részeg brit túristacsoportot. Egyáltalán nem kerültek hozzá közelebb azok a kollégák, akiket már látott ittasan, így nem értette, miért is építene ez csapatot. Hiába ülünk egy étteremben, vagy egy kocsmában, a főnök ott is főnök, tehát ez munkaidő. Lehet, hogy van olyan főnök, aki szerint ő ilyen alkalmakkor nem az, de ritka. A borzasztó nagy naivitás és a vezetői pozíció nem tartós jelenség. 

Rettegett a gondolattól, hogy munkahelyen lakó, állandóan meetingeken ülő lassan pocakosodó középvezető váljék belőle. Ronthatott volna a teljesítményén, késésekkel, kicsivel igénytelenebb eredményekkel talán elkerülhette volna, hogy felfigyeljenek rá, de ez idegen volt a természetétől. Ahhoz volt szokva, hogy megcsinál dolgokat rendesen és utána hagyják őt békén.  Feltették neki a kérdést, akar e több felelősséget, kihívást, pénzt és némi hatalmat. Azt válaszolta igen, de abban egy középvezetői állás csak hátráltatná. Na jó, nem így mondta. Azt mondta, jól érzi magát jelenlegi munkakörében.

Győzködzték, hogy az igazán jó, magas pozíciókhoz bizony így vezet az út, amitől csak egyre feszültebb lett. Magas pozíció? A fickók, akiket ő magas pozícióban lát képtelenek látszanak gyalog felmenni a harmadikra. Egyhén fel vannak tésztásodva, a nadrágjuk dereka szélesebb, mint amilyen hosszú a lába. Ha nem burkolnák magukat több tonnányi méregdrága pöfögő vasba, a nők bottal sem nyúlnának hozzájuk. Vagy az ellenkezője, az irodában lakik és mikrózza a tuppert mert annyi ideje sincs, hogy lemenjen a kantinba enni. Van benne hatvan kiló, annak is a fele ideg. Miféle élet az ilyen?!

A Steve Jobs könyv mehet sokak agyára. Hogy mi mindenre képes egy ember, ha több ezer rabszolga dolgozik a keze alá. Piramisok, brutál nagy szobrok, nem létező vevői igények maximálisan kielégítve. fejlehajtott, bamba rajongók hada, női dolgozók jégretett gyerekei az iglóban. Böszme nagy kivetítőkről rögzítik őket apró okostelefonokkal, akár a naplementéket. Elvileg az lenne a normális, hogy azért harcolj, hogy te is hasonlóképpen törölhesd bele a lábad a világba. Ő lenne a csúcs, az életpályamodell. Buff nem ilyen volt, ezért aztán akadtak gondjai a munkahelyén.

Krisztián öltözködése szóvá lett téve

Az oké, hogy a street egyre elfogadottabb a melóhelyen, ennek a biztosítási ügynökökön kívül mindenki élvezheti a jótékony, kényelmes oldalait. A Steve Jobs effektus. Örökké hálás leszek neki érte. Chris azonban rátett erre, már inkább sport volt mint street. Hegyikerékpárral járt, ahhoz volt öltözve és mivel egy ilyen cucc szuperkényelmes, nem mindíg vette a fáradtságot, hogy magára szuszakoljon valami kemény, szűkös vászonnadrágot. A bélelt alsó az ülep ünnepe.

Mivel kezdtek vevők is megjelenni az irodában, Krisz főnöke megjegyezte ezt a street dolgot, meg hogy annál azért vannak sokkal rosszabb dress kódok is (smart casual!), örülhet, hogy nem lapostalpú, randa hegyes bőrcipőkben kénytelen rohasztani a lábát. A bőrről azt rebesgetik, hogy szellőzik, de Krisznek egyedül a gumicsizma jutott eszébe, amihez képest ez igaz. Az általa ismert és kedvelt cipők mind szellősebbnek, egészségesebbnekk tüntek, mint a bőrök. A túrabakancsa lélegeztetőgépnek tűnt a legelegánsabban spotlámpázott olasz modellekhez képest. Ráadásul nem olyan zoknit kellett hordani hozzájuk, ami a méltóságunkról való önkéntes lemondással egyenértékű.

Mivel Krisz nem refjexből elutasító (önvéldemi agresszív), mint Buff, elgondolkodott, megvizsgálta a megjegyzés joggosságát és reflektált.

"Szükségem lesz egy minimalista városi bringára, egy sebesség, jó vékony kerekek. flat pedál, Uvex szemüveg, sisak, ..."

 alulrolsas.jpg

 Fotó: Subba.blog.hu

Kapcsolódó poszt: A többiek

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://oberwaldmeister.blog.hu/api/trackback/id/tr3112872746

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.