Futóbolondok és kalandjaik

"All in!"

Ha valakinek erről az ugrik be, hogy egy jóképű fickó épp megneyeri valami derék ember csinos elrabolt lányáért a váltságdíjat, esetleg Edward Norton és Matt Daemon, akkor annak most gyorsan elmagyarázom a gyakoribb jelentést. "All In!"-t a világ minden táján a balek mond. Amikor folyamatos balszerencse, a lehetséges esélyek latolgatásának mentális erőpróbája, két Óbester Szilva, Négy Dzsin tonik és egy csomó genya intim beszólás után egy nyolcas párra blöfföl és betolja a maradék zsetonját. Az "All In!" a balek "Geronimó!"-ja. 90%.A jobbak eztán még eljátszák a "Return Of The Balek"-et egy nejlonzacskónyi apróval. "A lányom osztálypénzze, reggelre vissza lesz téve."

A futás párhuzamos univerzumában az "All In!" stratégiát Bernát koillégámon volt szerencsém megfigyelni. Nagyon figyelgetni nem kellett, mert részletesen beszámolt minden egyes erőfeszítéséről. Mindent erre a napra hegyezett ki. Rajtszámfelvételkor megjelent vadonatúj cipőjében, tegnap a boltban pompásan érezte magát benne. Még a bolt előtt is tett egy kört. Azt mondta, "pöpec" és mutatta az újjával, hogy oké, meg like. "I Like Nike", döfödte az eladót humorával. 
Hitt abban, hogy a boxer alsógatya, ami a kilencvenes években oly elsöprő erővel tarolta le a hagyományosalsónadrág-piacot, futáshoz is jó. Nem csak szexi, a középen bevágó kemény, zsinórszerű varrás valamiképp praktikus is. Nem ismert kompromisszumot. All in, a legtöbbet mindnenből. Beszámolt a felkészüléséről, edzéstervéről. Titkos fegyveréből sem csinált titkot, úgy nevezte, spontán intervallumozás. Akik látták, azok szerint Berny néha elkezdett sietni, volt, hogy rohant, utána meg hosszú percekig babrálta a telkóját.
Volt régről profi kompressziós zoknija, akkorról, amikor három centivel vékonyabb volt a vádlija, meg még nem találták meg a kímélő mosás gombot a mosógépükön. Recsegett, amikor megára szuszogta kilenc és fél perc alatt.
Az első magnézium-kalcium túladagját már a hajnal első pírjára bevette, óránként ismételte a ritust. Banánok kísérték útjukon a meszet és a port lefelé a void-ba. Reggelire, merthát anélkül hol az energia, a tejes müzli szintén az unortodox koncepció része.Mézzel cukor helyett, ez azért enyhítő körülmény. Mindezt olyan fejjel, mint aki a bajnokok reggelijét eszi. Szumóbajnokokét. 

A start kilenckor, ő addigra tizenhétszer volt WC-n, hol ezért, hol azért. A negyedik után megnyugodott, hogy már ürül, nem húzza majd le a súlyfelesleg. A tizenkettedik látogatás körül pótolgatni kezdte a szerinte így pocsékba menő könnyűfém, vitamin és enegriakészletét. Még a szájüregében is halomban állt a raktározott szénhidrát. A laborértékei alapján a magmézuim szintje D tűzveszélyességi kategóriába emelte, Kalcium szempontjából ő egy csepkőbarlang...magas vastartalommal. Attól, hogy múmiává húgyozza magát, csak a startlövés mentette meg. Indult mint egy rakéta. Korábban elmagyarázta, némileg egyet is értettem, hogy a startnál nem szabad nagyon lemaradni. Nem tette. Ő volt az, aki háromszáz méteren utolérte a felvezető biciklist és viccesen ordította neki, hogy "Go go!". Jó képek készültek róla. A bemelegítést azzal trükközte ki, hogy melegítőben futott így már eleve melegen. Az az energia is megmarad a versengésre.
Az energia kulcsszó. Lemodellezte magát fejben, mint egy androidot. Lököd be a liquid enerdzsit, az meg jelzi, hogy turbó mód aktív.

Turbó mód aktív / Fotó: https://www.shutterstock.com/

Tíz kilométeres verseny, úgy ítélte meg, Ő a Robot, hogy két Power Gel segítségével kibírja. A második csak tartaléknak.

Nyolcszáz méter kémény, folyamatosan csökkenő intenzitású sprint után kezdett leszakadni a biciklistől, a nagyképű köcsög első...második, harmadik helyezettől. Sokan hagyták ott a kilométer végére, így recovery módba váltott, amíg energizálta magát a folytatáshoz. Popopo Power Gel! A vastag kötött sapka mégsem szívta annyira jól a nedvességet. Émejítő aszaltmálnasűríték íz vonja el figyelmét minden másról. Koncentrál. Lenn marad, Csettegő szájjal vizet kíván, de az meg nincs. A kulacs még őszerinte is túlzás egy tíz kilométeres futáshoz. 
Adódott odalenn némi zűrzavar. Az izmok, a központi idegrendszertől érkező közvetlen utasításra hivatkozva maguknak követelték a vért. Majdnem mindet, az agynak fenntartott minimumot kivéve mindet. A szív nagyjából úgy vert mint egy step cipővel rugdosott lábdob, amiben benne felejtettek egy üveg ásványvizet. Vérre szomjazott a nép. Csóri lép bambán tette szét két nyúlványát, mert neki senki sem szólt, hogy itt lagzi lesz. A máj nem fáj, nincserenek belül idegei, így az egész folyamat pillanatnyilag legnuygodtabb résztvevője ő volt. Neki is kellett vér, akadt némi emésztendő zsiradék, a dupla Ibuprophen amit Berny még annó fogfájásra kapott, serény, koncentrált munkára késztette. Jó ötletnek tűnt fájdalommegelőzés jelleggel beiktatni a könnyűfém-karavánokba. A gyomor és gonosz nevű mirigyei már nem viselték ennyire nyugodtan magukat. Nemrég érkezett nagy mennyésígéű gabona, gyümölcs...egzotikus, tejtermék. Mindezt időre szétszortírozni, mielőtt berohadna. Enzimek, savak, nyálkák, hormonok, meg az állandóan okvetelenkedő immunrendeszer is mind egyrakásra. Forradalmi hangulat, tombol a nép, vért kíván. A vezetők vérét. Berny megszédül cseppet. Erre néhány aggodalmasabb lobby a felső házban enyhít a tempón, majd megtorlásként tarkókörnyéki fejfájással bünteti a testet. Berny bosszús, valami nem klappol, pedig mindent odatett.
Külön folkmetál lemezzel készült az eseményre, ami most bántó, mindent elfedő csörömpölés. Az a szám, hogy "Ola, olla!" nem energizál, a power song, a "Yippyajeee" pedig egyszerűen bezavarta őt az erdőbe fosni.

De legalább utána már könnyebben volt.

Feleségem szerint, akinek a végén mindig igaza lesz, a futó ápolja a lábát! Bernynél ebben nem volt hiba, frissen hegyesre nyesett körömcsonkjait aznap reggel...okozta magának. Az elmés időzítés, meg a vadiúj cipő együttes erővel kaszabolltak, csiholtak, dörzsölködtek, hólyagos, véres megtorálsokat okozva bőrén. Lefényképezte utólag, hátha elmegy orvosi könyvbe illusztrációnak. El tudom képzelni róla egyébként, hogy dobozban gyűjti a levágott körmét. Meg családi gyufásdobozban a kiesett fogait.
Oké, bocs, elkaladnoztam. Berny azt hiszi, megkönnyebbült, már nem erőlteti a győzelmet. Az ivóhely előtt kétszáz méterrel besétál. Biztos a folyadék, gondolja és jól megszívja a pucrot, három pohár (víz, ISO, ice tea) majd helyre rakja.

Az Indiana Johnes flipper a Liget Büféből / Fotó: T.

Berny jó futó volt. Nem az a fajta aki, nyílegyenesen tör céljai felé. Nem, ő inkább flippergolyó szerűen élte az életét. Ütközve szerzett pontot, szeretett látványos loopokat menni aztán a végén...visszatérni mint szabadjáték, ha némi szerencse kisegítette. Adjuk meg most neki ezt a szerencsét, jusson túl a vízivóhelyen. Önútálat, mindenféle fogadalmak a kötött sapka alatt és méla undor a Folkmetál iránt. Lekapta bitang nagy fülését a fejéről, marokban viszi, lobog a piros drót, de most nem fog benne hasraesni. Nem bohóc ő, és még rengeteg hibát kell elkövetnie. Az első féltáv viharos kivitelezése ellenére Berny futásnak tud eredni a második szakaszra. A gyomor csendben keveri a maximális energiát a kisbocik eledelébe mártogatott mazsolával és dióval. A lép lassan ébredve, de színre lép, a szív megköszöni a figyelmet és jelzi, hogy a főnök akkor is ő, ha a motivációs szlogeneket az agy gyártja.
Az izmok dolgoznak annyiból amennyi van, a továbbra is akadozva érkező vér legalább magnéziumban bővelkedik. A meszet meg borítsátok le valahová, majd ha nyugi lesz, építkezünk.
Berny elkeresztelte a cipőjét Botasnak, merthogy spanyolul az csizma.
Mindenki kiegyezett a középszarral, a gyomor félig megemésztve küldte le a szmötyit, "örüljön, hogy nem felfelé megy", szitkozódott közben. A lép dolgozott, ahogy tudott, de mivel nem harctéri medkusnak képezték, csak azt ismételgette: "előre kellett volna szólni.". A máj nem fáj, néha mégis megteszi, dúdolgatta és megtette. A belekben fesztiválhangulat, dagonya, részeg keveredése mindennek. A szív szigorúra vette. Van humorérzéke, sőt közvélekedés szerint a párválasztás és a könyörület terén is otthonosan mozog, de most ez sok volt. Próbálj meg elképzelni egy besértődött szivet, no az dobogott Berny mellkasában. A tüdő pumpált, őt igazán csak az elején járatták csúcsra, azóta laza, egy edzésnél is gyengébb az igénybevéltel.

Mindezek után, 10 kilométert egy óra nyolc perc alatt abszolválva még azért figyelt arra, hogy a mellét előre dobja a célbaéréskor. Ez legalább sportosra sikeredett. Sprintelt is picit, csak úgy lobogott utána vastag, megszívódott kapucnija, ahogy az M70 es korosztály győztesét, Csontrakétát maga mögött hagyta, a célvonal előtti folyosóban.

Finisher - At least he made it! / Fotó: Rocky

"All In!"

Egy idő után elkezd torzulni a valóság körülöttünk. Szépen lassan egy ököllé torzul és kőkeményen gyomorszájon vág. Fontos, hogy ezért ne a valóságot útáljuk meg, hanem...hanem menjünk haza az osztálypénzért és kezdjük újra. Majd a nyereményből visszatesszük.